„Meglepődve láttam, hogy a jelentéstervezet melléklete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára úgy hivatkozik, mint amely intézménytől az előadó észrevételt kapott a jelentéstervezet elkészítéséhez” – írta az ELTE dékánja áprilisban Sargentininek. A dékán levélben kérte a holland politikust, hogy a Magyarországról szóló jelentésében „ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.”
A Precedens birtokába jutott az a levél, amelyet Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja írt Judith Sargentininek arról, hogy „meglepődött” azon, hogy a holland európai parlamenti képviselő az ELTE jogi karát úgy tünteti fel a jelentés mellékletében, mintha attól észrevételeket kapott volna a Magyarországról szóló jelentéshez.
Az alábbiakban a dékán levelének magyar fordítását közöljük:
„2018. április 12-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság közzétette jelentéstervezetét egy olyan javaslattal kapcsolatban, amely annak megállapítására hívja fel a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján fennáll az egyértelmű kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket.
Meglepődve láttam, hogy a jelentéstervezet melléklete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára úgy hivatkozik, mint amely intézménytől az előadó észrevételeket kapott a jelentéstervezet elkészítéséhez.
Mivel az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézményünk sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval, kérem Önt, hogy orvosolja ezt az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam és Jogtudományi Karára e dokumentum későbbi változataiban.”
Sargentini nem fogadta meg a dékán kérését, így a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.
A Magyarországról szóló jelentéshez egyébként a melléklet szerint többek között a 444.hu, az átlátszó.hu, az RTL Csoport, a Népszabadság, az Amnesty International, A Város Mindenkié, a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttértársaság, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, az Open Society European Policy Institute, a Riporterek Határok Nélkül, a Transparency International, valamint a Transvanilla Transznemű Egyesület szervezetek szolgáltattak észrevételeket. De, ha hihetünk a mellékletnek, Sargentini megkérdezte az Alapjogokért Központot, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a röszkei tranzitzóna magyar kormánytisztviselőit is.
Az elmúlt napokban több cikk megjelent a Sargentini-jelentés pontatlanságairól, a jogi tévedésekről itt, a szavazatszámlálás körüli trükközésről pedig itt olvashat.
„Sokan emigrálnak, mert drága Pesten a lakás” – panaszkodik Strasbourgban, miközben milliót kaszál az Airbnb-n.
A Republikon és a Nézőpont Intézet vezetői a hirado.hu Reflex című műsorában Kollár Kinga kijelentéséről és Magyarország Ukrajna-politikájáról vitatkoztak.
A hazánkkal szemben ellenséges LIBE-képviselők ismét elmondták a kötelezőt a magyar jogállamiságról.
„Megvétózott már valamit az Orbán-kormány?” – kérdezte a német balliberális EP-képviselő közösségi oldalán.
A Tisza elnöke még januárban beszélt arról, mi történne, ha a párt közelében valaki elárulja Magyarországot. Azóta többször is a magyar érdekkel szemben szavaztak.
Vannak olyan pénzintézetek, amelyek még a különbözetet is visszautalják az ügyfeleknek.
Egy belső forrás szerint Kijev már elfogadta a feltételeket, innentől már csak Vlagyimir Putyin orosz elnök döntésén múlik, hogy lesz-e béke Ukrajnában.
